2010.01.22 01:09:17 |
|
Gábor |
Megérkeztünk Trennenhírbe! Eredetileg az első afrikai nap célja lett volna, de semmi nem úgy történik ezen a futamon, ahogy az eredetileg meg lett tervezve. Kezdem azzal, hogy az első négy nap után nagyon vissza estünk, mert már csak a 22. helyen vagyunk, de 23 verseny csapat már ki is esett, így összesen 62 másik versenyzővel és a tereppel kell megküzdeni. A tegnapi dűnés nap egy örök élmény, mert én azt hittem, hogy láttam már elég homokot és buckát az alföldön, de nem! Félelmetes amikor eltévedtünk benne és 28-30 fok melegben ülünk a 40 fokos autóban és elakadás határon küzdünk a 15-20 méter magas dűnékkel, közben nem találunk vissza még arra a nyomra sem amin bejöttünk. Persze azért kitaláltunk belőle és az összes pontot összeszedve beértünk a célba. A mai tehát 21-ei nap is elég keményre sikerült. Elhatároztuk, hogy végig csináljuk az összes pontot kerül amibe kerül. Persze az volt az ára, hogy nem értünk be időben. Már kezdjük megszokni, hogy mindig sötétben érünk célba. Ezen a napon úgy 10% aszfalt és 90% off-road, tehát terep útvonalunk volt.Hihetetlen szép fennsíkokon, szél koptatta hegyeken és kiszáradt tavakon keltünk átt. Na meg rengeteg kősivatagon, ami valami borzasztó. Nem is értem, hogy mitől van egyben még az autó, mert az 5-től 50 centis éles kövekkel van beterítve a terület és órákig rázattuk rajta magunkat. Több alkalommal óriási ütést kapott az alja, de a haspáncél megvédte a kocsit a maradandó károsodástól. Köszi Dudás Sanyi! A terv szerint begyűjtöttük az összes pontot, majd a táborhely közelében találtunk egy jó szállodát, ezért most nem kell sátrazni. Az autó melegedési baját úgy néz ki, hogy sikerül kordában tartani, de sajnos más gondok is akadtak. Néhány perc erősebb terhelés után kivillan a motor kontroll lámpa és elveszi a motorerőt. Tegnap a fél, ma az egész napot így kellett autózni. Plusz tegnap a dűnékben elkezdett ropogni mindkét első féltengely, ami ma csak fokozódott. Jó lenne, ha kibírná, mert itt nem tudom, hogy honnan szerezhetnénk. Vigyázunk rá mint a hímes tojásra és ahol lehet hátsó hajtással megyünk. Több ponton el sem hitték, hogy mi hátuljával jutottunk oda. Nem baj mi tudjuk. A másik kiskunhalasi csapattal, Csányi Zoliékkal csak reggel és este tudunk találkozni, de akkor mindenképp és megbeszéljük az aktuális napot, majd mint minden rendes nyaraló, közös programot szervezünk. Tegnap együtt mentünk tankolni és vásárolni, ma csak a szállodában találkoztunk, de azért koccintottunk egyet mindenki egészségére. Nagyon kemény volt a mai nap, most miközben a levelet írom még mindig érkeznek be csapatok, pedig már éjfél van. Befutottak a Lipóti csávók is akik kérték, hogy mindenképp említsem meg. Bár este 11-kor amikor befutottak elég nyúzottnak és kimerültnek tűntek, de lehet, hogy csak én láttam így. A holnapi nap állítólag a mait is fölözi, reggel 6-kor eligazítás, majd 7-kor rajt.Bocs, de sajnos több képet most nem tudok küldeni, mert elfelejtettem az internet kávézóba elhozni a képeket. Ezek 20-án este Merzugában készültek.
A képek szokás szerint kattintásra nagyobb méretben nyílnak meg.
