Sajnos szomorú aktualitása van a bejelentkezésünknek. Túl jól alakultak a dolgaink. Túljutottunk a gyilkos napon, a tegnap előttin, amikor 2 autó felborult, másik kettő meg használhatatlanná vált az iszonyú rázkódástól. Mi sikeresen időre beértünk, megszerezve az összes pontot és úgy nézett ki, hogy még az autó is bírja. A tegnapi nap délután fél egykor volt a rajt, mert lementünk az óceán partra apály idején és a visszahúzódó óceán medrén autóztunk 25 kilométert 100-110-es tempóval. Állati élmény volt. Majd egy kis homok következett és a szokásos kősivatag, ami tovább rázta az autókat. Este ismét időre beértünk. A tábor egy hatalmas dűne tövében volt, ahol még egy kis örömautózásra is volt időnk. Indulás óta ez a második napunk, hogy világosban láttuk a tábort. Elmentünk benzinkutat keresni, majd hatalmas meglepetésre a kúttól 500 méterre az óceán parton ott volt egy kulturált hotel. Csodák csodája, még szabad szobája is volt. Lefoglaltuk a szobát és visszamentem Csányi Zoliékért a táborba, aki épp a sátrát állította. Nem kellett győzködni, hogy jöjjön át, mert akkor már két napja sátras estéink voltak. Ez a hotel egy telitalálat volt. Egy nyugdíjas Francia házaspár üzemeltette, akikkel rögtön nagyon jó hangulatba kerültünk és fejedelmi ellátásban részesültünk. Fürdés és vacsora után még lementünk a partra és meghatódva néztük néhány percig az éjszakai óceánt. Reggel egy jobb hátsó defektel várt az autó a parkolóban. Gondoltuk ez nem nagy gáz, hisz van aki az ötödiket kapta, nekünk meg ez az első. Felpumpáltuk és visszamentünk a táborba kereket cserélni. Itt jött a fekete leves! Amikor levettük a kereket, mögötte a rugóköteg főlapja ketté volt törve. Kis tanakodás és a Sandlander szerelőkkel egyeztetés után úgy döntöttünk, hogy, így nem lehet a versenyútvonalon menni, mert ha a segédlap is eltörik akkor kifordul a hátsó futómű. Sajnos erőt kellett venni magunkon és eldobni a mai napot. Aszfaltúton eljöttünk az esti cél melletti Tan-Tan városba, kerestünk egy szerelőt és javíttatjuk az autót. Mikor ezt írom a szerelők még új rugólapért rohangálnak, de azt ígérik, hogy lesz. Eszembe jutott még egy jópofa sztori! Tegnap délelőtt mivel később volt a rajt, bementünk Layones városba keresni egy szerelőt, hogy cserélje le az olajat. találtunk is egyet, akinek a kezéből 20 perc szarakodás után a Pisti kivette a kulcsot, mert még az olaj leeresztő csavart sem tudta kivenni. Persze nehéz ha csak 16-os kulcsa van, a csavar meg 17-es!!! Előkaptuk a szerszámost és Pisti nekiugrott kitekerni a leeresztőt. A manus megörült a szerszámoknak és rögtön kölcsön is kért néhányat, amivel összerakott egy biciklit. Sajnos Istvánunk a kapkodásban rosszul mozdult és meghúzódott a dereka. Úgyhogy neki a tegnapi és mai napra pihenés van előírva, maradjon az autóban ne ugráljon. Persze nem bírja ki! A hangulatunk viszont még jó, süt a nap 20 fok van, üdvözlünk mindenkit.