header

2010.02.01 10:12:19
Gábor

Jó érzés volt a versenyen elindulni, és nagyon jó érzés volt a beérkezés is. Az eredményhirdetés után kaptunk és adtunk sok gratulációt és megtudtuk, hogy több csapatnak a céljává vált a Vígteam előtt végezni. (Ezek közül egyiknek sem sikerült!) Jól esett, hogy az itteni sztár csapatok, Homokdűne, Snikers, Gren Network, társnak és beszélgetőpartnernek tekintettek minket is, és nem kellett nekik bemutatkozni, mert figyeltek a futam alatt és megismertek. Sajnos 30-án reggel a csapatunk szétvált. Mi a Pistivel elindultunk haza, Karcsi pedig egy néhány autóból álló konvojjal elindult Bamakóba. A biztonságuk érdekében nem írhatom meg, hogy kivel, mikor és merre mennek, de telefonon beszéltünk délután és este is. Minden rendben jól haladnak. Nekünk a győztes homokdűne csapat térképen bejelölt néhány érdekes látnivalót a hazaútra, mi megterveztük az utat és nekivágtunk. Már mentünk úgy jó 30 kilométert, amikor megálltunk egy kávéra és lemosatni az autót. A két kávé 180 a mosás 500 forintba került átszámítva. Úgy déltájt mikor már előrehaladtunk 50! kilométert, elkezdtük a térképet nézegetni, hogy ha útba ejtjük a bejelölt filmforgatásos helyszíneket, akkor ezzel a tempóval nagyon késő este érünk az esti célnak tervezett Marrakech-be. Eldobtuk a látnivalók útba ejtését, irány Marrakech! Aha a két út, már amin haladtunk, és ami az esti célba vezet csak 30 kilométerre, van egymástól, de át kell kelni egy hegyen. Kerestünk egy összekötő utat, ami a térképen inkább fűrészlapra hasonlított. Nekiiramodtunk, és kb. a századik kanyar után felértünk a szerpentinen az 1500 méteres hegytetőre, ahonnan még úgy száz kanyar, és már lent is voltunk a helyes úton. Ez a kis, légvonalban 30 kilométeres táv, nekünk 70 kilométerbe és 2 órába került. A hegytetőről lefelé haladva rádión beszéltünk a 68-as „Vedd észre” csapattal, akik jó 10-15 kilométerre tőlünk a jó úton haladtak Marrakech felé. Nagyjából 70 kilométerre a várostól be is értük őket és innentől együtt mentünk. Először kerestünk egy hotelt, ami nem volt egyszerű, mert egy helyi önjelölt idegenvezető bevitt minket az óváros sikátoraiba, pedig a mi Pick-Upjainkat nem oda tervezték. Meglett a szállás, majd onnan taxival, mert itt katasztrofális a közlekedés bementünk a főtérre (Jamma Elfna) az éjszakai piacra. Nem akartunk venni semmit, csak megnézni. Ezt kár lett volna kihagyni! Egy hatalmas téren, amit éjszakára lezárnak a forgalom elől, összejön több száz ember, javarészt turista. Először megcsodáltuk az akrobatákat, helyi muzsikusokat, utána bevetettük magunkat a bazárba, ahol félpercenként el akartak adni valamit. Vásárlásunk fél kiló nagyon finom fügében és egy zacskó mandulában kimerült. Éééss! Következett a java! A kajás sátrak, sütödések, amiből legalább száz volt. Mindenki mondta, hogy ha Marrakechben járunk ott mindenképp enni kell valamit az éjszakai piacon. Ezt tanúsítom! Hihetetlen az élmény. Egymás hegyén, hátán rengeteg sátraskonyha és hívnak, húznak félpercenként, hogy az övé a legjobb couscous, a legjobb rák vagy a legjobb csirke, ja és persze az ő konyhája a legolcsóbb. Megállapodtunk az egyiknél ahol kértünk 3 garnéla tálat és 2 vegyes faszénen sült valamit. Én a valamit ettem, amiről nem akarom tudni, hogy mi volt, de ízlett. Megittam hozzá három mentateát, mert ettől lesz igazi, a feling. Visszafelé sétálva, az ötvenedik árus lerázása után még megálltunk egy süteményes pultnál ahol valami helyi, talán csokis és gesztenyés sütit kóstoltunk, természetesen teával. Majd fogtunk egy taxit visszamentünk a szállodába és aludtunk egy kicsit. Ezt a részt 31-én reggel írom, és csodák csodájára úgy néz ki, hogy az emésztésem rendben van, pedig azt hittem, hogy a tegnap esti kaland megviseli, mert itt a köjálos ellenőr felkötné magát. A hotelunk elég lepukkant volt, de lehetett fürödni, aludni, kaptunk normális reggelit és nem került sokba. Reggeli után útra keltünk, a térképen úgy néztem, hogy innentől lehet menni végig autópályán. Ami igaznak is bizonyult, meglett a pálya. Ez azért érdekes, mert két héten keresztül vagy olyan úton mentünk, ami nem volt a térképen, vagy kerestünk egy térkép szerinti utat, ami nem volt ott. Na ez a pálya megvolt és tempónál még normális a fogyasztás. Útközben, ha már ott jártunk bementünk Casablancába, elidőztünk néhány percet a kikötő mellett egy világítótoronynál, majd megebédeltünk egy parti sütödésnél. Evés közben jöttünk rá, hogy nekünk az utolsó tankolás után már nem nagyon maradt helyi pénzünk, de szerencsére olcsó helyet találtunk és elég lett. Az összes bank zárva volt (Mert vasárnap van), de egy kávézóban banki árfolyamon tudtunk pénzt váltani és kávézhattunk is. Ezek után néhány óra unalmas autópálya következett, aminek az egyhangúságát csak az átszaladgáló emberek, stopposok és a 10 kilométerenként posztoló rendőrök oldották fel. A kikötőbe este félhatkor álltunk be, a komp 2 óránként indul. A hatórásiról már lemaradtunk, de gondoltuk a nyolcassal mehetünk. Az útlevélkezelő bebélyegzett, a rendőr leellenőrizte az útlevelest, a vámos megnézte a kocsi papírját, a másik vámos átvilágította, a következő nem tudom ki megnézte, hogy van-e elég bélyegzőnk. Ez 2 órát vett igénybe. Fél nyolcra besorakoztunk a komphoz négy sorba, de a kompra csak egy sorban egyesével lehetett felhajtani. Volt egy kis tolakodás és anyázás. Még négy autó volt előttünk, amikor a komp megtelt. Meg kellett várni a következőt, ami 10 órakor indult. Erre már simán felfért az egész sor, még félig se lett. Tanger és Tarifa közötti kb. 20 kilométeres utat 35 perc alatt megtette, így 11 órakor már gurultunk ki a Spanyol vámról. Gyorsan előreállítottam az órát, így hipp-hopp éjfél lett. Ha már ennyi az idő, azt határoztuk, hogy nem állunk meg aludni, hanem elindulunk a másnap estére tervezett cél, Monaco felé, ami potom 1830 kilométer. Az éjszakát váltva nyomtuk, délelőtt 10 órakor már csak 900 kilométer volt előttünk.

balna balna balna balna balna
balna



  
 

csibe
2010.02.02 13:02:04

Hahó fiúkák!
BÜSZKÉK VAGYUNK RÁTOK!!!!!!!!!!!
MI VAGYUNK A VILÁGON A LEGBÜSZKÉBB CSALÁD!!!!!!!!!!!!!!!
Szívjátok még magatokba hazafelé is az élményeket!!!!!!!!!
Remélem azért a kaján kívül akadt más is a piacon.Mondjuk egy kis meglepi nekem?
Puszi nektek és siessetek haza,persze csak óvatosan.
Szeretünk APA!!!!

 
 
Anya
2010.02.02 18:50:15

Sziasztok!
Szerintem én vagyok a legbüszkébb anyuka, nagyon várunk haza, és légyszíves, amikor átlépitek a határt, mármint a mienket,akkor hívjál, mert meglepi van szervezésben, és nrm szeretném, ha csak úgy beesnétek, és senki sem várna.
Tehát jól tennétek, ha valahol még aludnátok egy éjszakát, és úgy holnap délutá érnétek haza, mondjuk kb. 14-15 óra körül, persze ez nem jelenti azt, hogy előbb nem is szeretném, hogy itthon legyetek, de csak szép nyugodtan nem kell már semmit elkapkodni. ölellek anya

 
 
mokuska
2010.02.02 19:11:28

Hahó Nagy Utazók !
Látjátok milyen jó döntés volt, hogy ezen az útvonalon folytatjátok az utazást!
Ennyi szuper élményetek lehet, hogy nem lett volna Bamakó felé !
Várunk haza benneteket!